"A reggelt eléggé fáradtan kezdtem. Kitápászkodtam az ágyból, s tapasztaltam magamon, hogy kissé morcos vagyok. Szerencsére reggelire leértem a Nagyterembe, de mikor valaki hozzászólt ezt gondoltam: " Aha, jól van. Hagyjál!" Szóval nem ez volt életem csúcspontja, de délutánra kissé feloldódtam, amikor a TündeLakot átrendeztük. Sokkal otthonosabb lett, no meg kellett egy kis változatosság. A délutánt a meleg kissé tönkretette. Inkább maradtam a klubhelyiség hűvös falai között és olvastam az Angelától kapott Démoni szerelem című könyvet. Ő imádta ezt, mivel itt nem sok mindent szólt z udvariasságról, mint a Beauxbatonsban, ahol még Etika órát is tartanak, van amikor naponta kétszer. Ang így írt róla: " Olyan, mint egy kínzás. Iszonyú idegesítő és a tanár is egy kész primadonna. Múltkor azt tanultuk, hogy hogyan kell illedelmesen, bájosan véleményt nyílvánítani. Merlinem! Még a személyiségünk kifejtését is elrabolják tőlünk? De le sóbálványátkoznám...." Szóval jó könyv, s mivel én már 2 napja olvasom az 5000 oldalas könyvet én is beleszerelmesedtem. Késő délután, mikor már kissé hűvösebb lett, lementem, s leültem a kedvenc tölgyfámhoz. Csak bámultam a messzeségbe, ám megjelent két ismerős és felvidított. Vacsora már kissé jobban telt mint a nap egésze. Különös módon fáradt voltam, nem volt kedvem csavarogni, akárhogy is ismételgettem magamban: " Ez az állásommal jár!" "
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése