2010. november 12., péntek

2010. július. 19., hétfő



" Nos, a hír, hogy a Gyengélkedőn kell töltenem az éjszakát, egy cseppet sem tett boldoggá. Szerettem az órákat, hiába is mutattam néha az ellenkezőjét.
De végül nem bántam meg, hogy bent maradtam. Nem csak azért, mert néhány diák besurrant hozzám meglátogatni, hanem mert az éjszaka közepén mindenféle bajom lett. A fejfájásom enyhült, s a szemem még mindig heves táncot járt és fájt. Nem volt nyugtom, de ennek tetejébe, még kiöklendeztem magamból egy kevés ételt... Hánytam.
Másnap kérdezték az ápolóim, mivel rontottam el a gyomromat, erre a válasz persze a semmi volt. Amelynek igazából volt egy kis alapja, hisz a tegnapi napon nem is ettem nagyon semmit.
Egész napom a mini kórházban töltöttem. "Baglyot írtam" a családomnak, s ettem is egy kicsi könnyű kajáz és teáztam. Jót mosolyogtam, mikor egy diák, a szünetbe lihegve érkezett kezében a leckével, amit az órán kiosztott a tanár.
De persze annak is rendkívül örültem, hogy a kórteremben igazán hűvös volt az idő.
***
Estefelé végre kiadták az utamat. Akkora már megtanultam a leckét, vagyis amit csak tudtam, mivel a varázslatokat jobb a tanártól ellesni, mint egyedül diskurálni.
De valahogy, nem bírtam elaludni. Mivel már rendbe jött a szervezetem állandó mozgása, ami amiatt hálálkodtam is a gyógyítóimnak, nem kívánkoztam vissza az ágyba, inkább a klubhelyiség ropogó tüzénél töltöttem az estét."

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Sue naplója © 2010

Blogger Templates by Splashy Templates