Alig pihentem ki magam a Cathynél töltött izgalmas napokból, melyek nagyom hiányoztak, azért mégis csak jó kedvem volt.Először is ma tértek haza bátyóék a nászútról, s meglátogattak minket azon nyomban. Közösen reggeliztünk, aztán ők elmentek, hisz már saját házuk van. Miközben százszor körbejártam a házat, kissé szomorúan láttam, hogy bátyám szobája ott áll üresen :/ Beültem az ágyára és elmélkedtem mennyit párna csatáztunk, nevettünk, birkóztunk itt...
Alig, higy elmerültem az emlékek árjában, mikor a csengő elkezdett zenélni, s megjelent Kathrine, Christopher, Kris, Angela, Zoey, hogy nincs e kedvem hógolyózni...
Eddig észre sem vettem, hogy szakad odakint a hó, csupán reggel vidultam fel rajta, de azóta annyi minden történt, hogy el is feledtem.
Teli kacajjal, örömmel jártuk végig a főutat, hógolyóztunk, csúszkáltunk, kiéltük minden igazi gyerekvágyainkat, még szánkóztunk is, amiben az volt a muris, h mindenki felfért a hatalmas szánra, s Sziszíkét kötöttük elé... Annyira nem vagyunk őrültek igazán, hogy szegénykémmel húzassuk magunkat, hanem megbűvöltük az elejét, s Sziszy azt hitte hogy ő húzza, s nagy büszkén lépdelt az utcákon...
Amint este fáradtan hazaértünk, addigra a vendégszobák készen álltak az uncsik fogadására, s beröppentek a baglyok, egy- egy csomaggal, melyben egy üdvözlő levél és esti kellékek lapultak...
Az egész házat süti és forrócsoki illat töltötte be, s anyu kipirult arccal ültetett le minket a már megterített asztalhoz falatozni...
Aztán szerintem el se kell mesélnem mi minden ökörséget műveltünk este...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése