2010. november 12., péntek

2010. augusztus. 16., hétfő

Reggel különösen jól ébredtem. Jó kedvem volt, hogy újra otthon vagyok. De a kemény tanítás is elkezdődött egyúttal. Talán csak az vigasztalt, hogy újra láthatom azokat a megnyugtató, ismerős arcokat és immáron harmadéves voltam. úgy örültem neki. Végre nem én voltam a legkisebb, habár ez már múlt tanévben sem volt így, mégis, kicsinek éreztem magam.
Reggeli után, előkaptam az órarendemet és indultam Számmisztikáróa. Még csengetés előtt odaértem és elfoglaltam egy szimpatikus helyet a teremben. A múlt éve anyagait ismételtük, így sok házit nem kaptuk, kivéve, hogy ismételjünk, de veszettül.
A második órám helyén egy hatalmas lyuk tátongott, amit avval töltöttem ki, hogy elolvastam Daniel levelét:
Édes tündérem!
Te is hiányzol nekem. Köszönöm, nálam is minden rendben van. Mi már megérkeztünk a suliba, mert hajnalban indultunk. Remélem sikeresen megérkezik a levelem, akadálymentesen.
Sajnálom, hogy vége a nyaralásnak, de a haverok már hiányoztak. De te még jobban!
Nos és te? Megérkeztél? Történt valami különleges! Mesélj, ilyenkor sok az élmény!?

Ölel; Zack
És meg is írtam a válaszom:
Drága Zack!
Röviden: hiányzol, hiányzol, hiányzol! Egyenlőre csak berendezkedtem, meg már túl vagyok az első tanórámon, Számmisztikám. A hétfői második órám, azaz most, teljesen üres, úgyhogy jó dolgom van. Semmi nagy szám sem történt, Cathyvel sem nagyon sokat találkoztam, mióta befutott velünk az Express. A tanévnyitói vacsi csodálatos volt, jó újra itt lenni. Habár a tanulás nem olyan jóóó.
De most már te jössz! De lécci ne tőszavakban válaszolj! xD

Puszil; Sue
Indítottam is Pihét útjára. Észre se vettem, de pillanatok alatt becsöngettek és én rohantam Bűbájtanra, aztán Sárkánytanra. Aztán egy kicsit megpihentem, ebédeltem és izgatottan folytattam az utam Repüléstanra, Mágiatörténetre és Vámpírtanra. Minden tanórán az ismétlés volt előtérben, s meg is lepődtem mennyi mindenre emlékeztem. Plusz leadtuk a nyári munkáinkat, amiből nekem egy hiányzott... Ezt kicsit elszúrtam, de reménykedtem, hogy majd legközelebb jobb lesz...
Vacsora után, újabb csengőszó hallatszott, nekünk, harmadikosoknak, az Asztronómiához. Itt már belekezdtünk a tananyagba, de az óra 3/4-t inkább szintén az ismétlés vezette.
Este fáradtan rogytam az ágyamra, olyannyira kifárasztott a sok ismétlés, hogy az már fájt...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Sue naplója © 2010

Blogger Templates by Splashy Templates