(Az Adventi vásárra való indulás előtt, még sapi, kabát, csizma nélkül)Csodálatos nap virradt, habár Cat és én is átkoztuk a tegnapot Cornelia érkezése miatt.
Ma viszont igyekeztem kirázni minden gondot a fejemből, hisz Jason a szülinapját ünnepelte, s ennek tiszteletére nem akartam felfordulást, veszekedést.
A finom reggeli után, a család úgy döntött, hogy körbejárja az Adventi vásárt. Először az egész banda együtt szemlélte az árusítást, majd Cathy ötletére külön váltunk.
Miközben Leah ezt intézte Chris mellé libbentem, Corneliát kémlelve:
. Vigyázz Cathyre! Corneliát jól ismerem és biztos vagyok abban, hogy most is egy gonosz terven dolgozik és ennek első állomása, hogy engem és Cathyt kiiktasson az útjából. Vigyázz rá és támogasd! Először a szüleit és a családját fogja megkörnyékezni, aztán téged, a pasiját Chrriiisssyy- mondtam végül nevetve, mert addigra Leah is visszatért közénk.
Elindultunk, így négyesben és szemléltük a végeláthatatlan kirakodót, majd beültünk egy előadásra, mely alatt hatalmasakat kacagtunk és töklét ittunk... Nyamm :)
Ezután újabb kis köröket tettünk meg a téren, s amíg Cathyék elmentek egy plüsst nyerni, végre erőt vettem magamon. Addig a percig csak hadban álltam magammal, mert nem akartam elrontani a pillanatot, de muszáj volt meginterjúvolnom Zacket Corneliáról, főleg hogy furdalt a féltékenység :$
- Szóval, honnan is ismered Corneliát és miért nem mondtad el?- fordultam vele szembe, de még mind a két kezünk egymásba volt kulcsolva.
Rám vigyorgott.
- Jajj, angyalom, ez igazán egyszerű. Anyum és az ő anyja nagyon jó barátnők, így elkerülhetetlen volt, hogy Corneliát megismertem- mondta, egy erős szemkontaktust felvéve.
- Egyébként sosem értettem, hogy miért utálod, de majd egyszer elmeséled- mosolygott és megsimogatta az arcomat. Majd felszegte a fejét és elhúzott egy édességárushoz.
- Azt a macit kérném, aminek a hasába szív alakú csokik és mézeskalácsok vannak- mondta ellentmondást nem tűrően rám pillantva, én meg pirultam, hogy mennyire aranyos, s meg sem tudtam szólalni amikor átnyújtotta az ajándékot.
Még később is marcangolt az a sok kérdés és az, hogy Zack ennyire könnyen átlendült a dolog felett. Nekem igenis FONTOS volt az ügy, de újra és újra elvarázsolt, s nem akartam elrontani együttlétünk egyik percét sem, pedig meghaltam a kíváncsiságtól.
Déltájt a megbeszéltek alapján a magas óratoronynál gyülekeztünk, s vártuk be a család minden egyes tagját.
Éppen csokit falatoztunk Zackhyvel, pontosabban a szájába dobáltam (:$) miközben ő nem engedett ki a szorításából. Csak arra lettem figyelmes, hogy Cathy édes mosolyát némi búskomorság váltotta fel. Chris elkezdte ölelgetni és vigasztalni, s egy picit bólintott felém- tudtam, hogy arról lehet szó, amit még a különválásunk előtt mondtam neki.
Szúrós tekintettel figyeltem a tömegben nevetgélő Corneliát, azt hittem megfojtom.
A kellő pillanatban Cathy mellé zökkentem és elkezdtünk csicseregni. Előadtam a bánatom Corneliával kapcsolatban, s azt mennyire béna vagyok, mert nem voltam képes normálisan megbeszélni a dolgot Zackhyvel. Sajnos ő sem volt túl jó kedvében, ami a legfőképp zavar. Utálom ha barátaimat bántják :@ Éppen azt beszéltük, hogyan lökhetnénk ki a nyeregből Corneliát, amikor hazatérve Cathyt a mamája hívta. Épp otthagytam Christ miközben viccet mesélt, s bekukkantottam a konyhába. Leesett az állam: Sabrina Adams.
Leírhatatlan, hogy mit éreztem. Mint valami kitörni készülő vulkán, aminek csak pár perce van hátra.
Szerencsére nem kellett sokáig néznem a lány vigyorgó ábrázatát, mert Cathy kihúzott a faházba.
Meg sem tudtam szólalni, csak hallgattam összeráncolt homlokkal Leah őrjöngését:
- Tudod mit jelent ez? Vége a szép vakációnak. Én ezt nem így képzeltem. - lehajtotta fejét, és sírt. - Én ezt nem így képzeltem – ismételte.- Nem elég, hogy itt van az a hárpia Cornelia, meg most Sabrina is. Ennél rosszabb nem is lehet.
Átkaroltam, majd mire megnyugodott én is belekezdtem:
- Mérlegeljem a dolgokat?- kérdeztem, de a választ meg sem vártam.- Két negyedikes, Arcanusos hárpia van itt, akik mellesleg az ősellenségeink, de ami a legrosszabb, hogy ismerik egymást és így nagyobb bajt tudnak csinálni. Fel kell készülnünk, hogy valamit tönkre fognak tenni és ez nem egy váza, vagy egy plüss tigris, hanem szeretet vagy szerelem szálakat, ami minket összefűz a többiekkel. El fogják érni, hogy megkedveljék őket, s azt fogják elhitetni, hogy ártatlanok, s ha mi megvádolnánk őket, mi lennénk a bestiák- dühöngtem.- Úgy kell elbánnunk velük, hogy ne tudjanak elszakítani senkitől...- hadartam, de belül a gyomrom görcsben állt.
Körülbelül 2 és fél, 3 órát csak beszélgettünk, kihagyva az ebédet, de nem bántuk meg. Némi boldogsághormon növel elfogyasztása után a hangulat kezdett viccessé válni. Megalapozódott a tervünk is és miután mindent átbeszéltünk a lelkünk is könnyebb lett.
Felsorolta, hogy mennyire szeret, mire én:
- Hát én mit szóljak? Egy olyan lánnyal van dolgom, aki furmányos, vicces, kedves és az én Művésznőőőőm... Annyira szeretlek, hussiii- aztán megöleltem.
Fél négy körül visszatértünk a házba, s felköszöntöttük Jasont. Mivel Puretól megtudtam, hogy a srác mugli- rajongó, reggel meg is vettem neki az ajándékát:
Ez egy klasszikus mugli- rádió volt, szerintem hatalmas ajándék, mert még én is örültem volna neki.
Az ajándékátadás után, megrohamozott Zack, átkarolt, s meglendített a magasba, aztán végül kipirulva letett:
- Hiába, te vagy az én macim- mosolyogtam.
- Hol jártatok angyalom? Chrissel feltúrtuk még a pincét is. Mindent, csak...- aztán rájött.- A faházat kihagytuk- nevetett.
Miközben ölelgetett megpillantottam, ahogy Sabrina szúrós pillantásokat lövel a felénk közeledő Pure felé.
Kérdőn néztem rá, de igazából mindent megtudtam, amikor kirántott Zack karjaiból, s feltáncoltunk az emeletre, készülődni az esti bulira. Mind a ketten felfrissülten és gyönyörű ruháinkba öltözve tértünk vissza. Én egy feltűnően piros ruhát vettem fel, hajamat kivasaltam és csak szimplán kiengedtem.
A lépcső alján, mint valami mesebeli jelentben vártak ránk a fiúk. Mindketten öltönyben, Zack feltűnően sexín :$
Miközben a nappaliban gyülekeztünk a két hárpia is megjelent. Cathy jól kiosztotta őket, szimplán hoppon maradtak, s én csak búcsúzóul csak ennyit mondtam:
- Szép kis estét, hárpiáim- majd csatlakoztam Zackhez, s egy utolsó pillantást vetve rájuk, hátravágtam a fejem.
Végigtáncoltuk az éjszakát, kacagtunk és jól éreztük magunkat, elfelejtve a hárpiákat, otthon. Néhány koktél sem tett rosszat, habár egy kicsit becsiccsentettük, de Zack olyan édesen segítkezett nekem, mintha nem bírnék menni :$
4 órakor értünk haza, zsupszkulccsal.
Mivel Cathyék kicsit kettesben akartak lenni, mi lent maradtunk a nappaliba Zackhyvel. Először szemeztem vele, az ölében ölve, majd eldőlt és én a mellkasára hajtottam a fejem, ő pedig simogatta a hátam, birizgálta a hajam, s forró csókokkal illetett (L)
Ma viszont igyekeztem kirázni minden gondot a fejemből, hisz Jason a szülinapját ünnepelte, s ennek tiszteletére nem akartam felfordulást, veszekedést.
A finom reggeli után, a család úgy döntött, hogy körbejárja az Adventi vásárt. Először az egész banda együtt szemlélte az árusítást, majd Cathy ötletére külön váltunk.
Miközben Leah ezt intézte Chris mellé libbentem, Corneliát kémlelve:
. Vigyázz Cathyre! Corneliát jól ismerem és biztos vagyok abban, hogy most is egy gonosz terven dolgozik és ennek első állomása, hogy engem és Cathyt kiiktasson az útjából. Vigyázz rá és támogasd! Először a szüleit és a családját fogja megkörnyékezni, aztán téged, a pasiját Chrriiisssyy- mondtam végül nevetve, mert addigra Leah is visszatért közénk.
Elindultunk, így négyesben és szemléltük a végeláthatatlan kirakodót, majd beültünk egy előadásra, mely alatt hatalmasakat kacagtunk és töklét ittunk... Nyamm :)
Ezután újabb kis köröket tettünk meg a téren, s amíg Cathyék elmentek egy plüsst nyerni, végre erőt vettem magamon. Addig a percig csak hadban álltam magammal, mert nem akartam elrontani a pillanatot, de muszáj volt meginterjúvolnom Zacket Corneliáról, főleg hogy furdalt a féltékenység :$
- Szóval, honnan is ismered Corneliát és miért nem mondtad el?- fordultam vele szembe, de még mind a két kezünk egymásba volt kulcsolva.
Rám vigyorgott.
- Jajj, angyalom, ez igazán egyszerű. Anyum és az ő anyja nagyon jó barátnők, így elkerülhetetlen volt, hogy Corneliát megismertem- mondta, egy erős szemkontaktust felvéve.
- Egyébként sosem értettem, hogy miért utálod, de majd egyszer elmeséled- mosolygott és megsimogatta az arcomat. Majd felszegte a fejét és elhúzott egy édességárushoz.
- Azt a macit kérném, aminek a hasába szív alakú csokik és mézeskalácsok vannak- mondta ellentmondást nem tűrően rám pillantva, én meg pirultam, hogy mennyire aranyos, s meg sem tudtam szólalni amikor átnyújtotta az ajándékot.
Még később is marcangolt az a sok kérdés és az, hogy Zack ennyire könnyen átlendült a dolog felett. Nekem igenis FONTOS volt az ügy, de újra és újra elvarázsolt, s nem akartam elrontani együttlétünk egyik percét sem, pedig meghaltam a kíváncsiságtól.
Déltájt a megbeszéltek alapján a magas óratoronynál gyülekeztünk, s vártuk be a család minden egyes tagját.
Éppen csokit falatoztunk Zackhyvel, pontosabban a szájába dobáltam (:$) miközben ő nem engedett ki a szorításából. Csak arra lettem figyelmes, hogy Cathy édes mosolyát némi búskomorság váltotta fel. Chris elkezdte ölelgetni és vigasztalni, s egy picit bólintott felém- tudtam, hogy arról lehet szó, amit még a különválásunk előtt mondtam neki.
Szúrós tekintettel figyeltem a tömegben nevetgélő Corneliát, azt hittem megfojtom.
A kellő pillanatban Cathy mellé zökkentem és elkezdtünk csicseregni. Előadtam a bánatom Corneliával kapcsolatban, s azt mennyire béna vagyok, mert nem voltam képes normálisan megbeszélni a dolgot Zackhyvel. Sajnos ő sem volt túl jó kedvében, ami a legfőképp zavar. Utálom ha barátaimat bántják :@ Éppen azt beszéltük, hogyan lökhetnénk ki a nyeregből Corneliát, amikor hazatérve Cathyt a mamája hívta. Épp otthagytam Christ miközben viccet mesélt, s bekukkantottam a konyhába. Leesett az állam: Sabrina Adams.
Leírhatatlan, hogy mit éreztem. Mint valami kitörni készülő vulkán, aminek csak pár perce van hátra.
Szerencsére nem kellett sokáig néznem a lány vigyorgó ábrázatát, mert Cathy kihúzott a faházba.
Meg sem tudtam szólalni, csak hallgattam összeráncolt homlokkal Leah őrjöngését:
- Tudod mit jelent ez? Vége a szép vakációnak. Én ezt nem így képzeltem. - lehajtotta fejét, és sírt. - Én ezt nem így képzeltem – ismételte.- Nem elég, hogy itt van az a hárpia Cornelia, meg most Sabrina is. Ennél rosszabb nem is lehet.
Átkaroltam, majd mire megnyugodott én is belekezdtem:
- Mérlegeljem a dolgokat?- kérdeztem, de a választ meg sem vártam.- Két negyedikes, Arcanusos hárpia van itt, akik mellesleg az ősellenségeink, de ami a legrosszabb, hogy ismerik egymást és így nagyobb bajt tudnak csinálni. Fel kell készülnünk, hogy valamit tönkre fognak tenni és ez nem egy váza, vagy egy plüss tigris, hanem szeretet vagy szerelem szálakat, ami minket összefűz a többiekkel. El fogják érni, hogy megkedveljék őket, s azt fogják elhitetni, hogy ártatlanok, s ha mi megvádolnánk őket, mi lennénk a bestiák- dühöngtem.- Úgy kell elbánnunk velük, hogy ne tudjanak elszakítani senkitől...- hadartam, de belül a gyomrom görcsben állt.
Körülbelül 2 és fél, 3 órát csak beszélgettünk, kihagyva az ebédet, de nem bántuk meg. Némi boldogsághormon növel elfogyasztása után a hangulat kezdett viccessé válni. Megalapozódott a tervünk is és miután mindent átbeszéltünk a lelkünk is könnyebb lett.
Felsorolta, hogy mennyire szeret, mire én:
- Hát én mit szóljak? Egy olyan lánnyal van dolgom, aki furmányos, vicces, kedves és az én Művésznőőőőm... Annyira szeretlek, hussiii- aztán megöleltem.
Fél négy körül visszatértünk a házba, s felköszöntöttük Jasont. Mivel Puretól megtudtam, hogy a srác mugli- rajongó, reggel meg is vettem neki az ajándékát:
Ez egy klasszikus mugli- rádió volt, szerintem hatalmas ajándék, mert még én is örültem volna neki.Az ajándékátadás után, megrohamozott Zack, átkarolt, s meglendített a magasba, aztán végül kipirulva letett:
- Hiába, te vagy az én macim- mosolyogtam.
- Hol jártatok angyalom? Chrissel feltúrtuk még a pincét is. Mindent, csak...- aztán rájött.- A faházat kihagytuk- nevetett.
Miközben ölelgetett megpillantottam, ahogy Sabrina szúrós pillantásokat lövel a felénk közeledő Pure felé.
Kérdőn néztem rá, de igazából mindent megtudtam, amikor kirántott Zack karjaiból, s feltáncoltunk az emeletre, készülődni az esti bulira. Mind a ketten felfrissülten és gyönyörű ruháinkba öltözve tértünk vissza. Én egy feltűnően piros ruhát vettem fel, hajamat kivasaltam és csak szimplán kiengedtem.
A lépcső alján, mint valami mesebeli jelentben vártak ránk a fiúk. Mindketten öltönyben, Zack feltűnően sexín :$Miközben a nappaliban gyülekeztünk a két hárpia is megjelent. Cathy jól kiosztotta őket, szimplán hoppon maradtak, s én csak búcsúzóul csak ennyit mondtam:- Szép kis estét, hárpiáim- majd csatlakoztam Zackhez, s egy utolsó pillantást vetve rájuk, hátravágtam a fejem.
Végigtáncoltuk az éjszakát, kacagtunk és jól éreztük magunkat, elfelejtve a hárpiákat, otthon. Néhány koktél sem tett rosszat, habár egy kicsit becsiccsentettük, de Zack olyan édesen segítkezett nekem, mintha nem bírnék menni :$
4 órakor értünk haza, zsupszkulccsal.
Mivel Cathyék kicsit kettesben akartak lenni, mi lent maradtunk a nappaliba Zackhyvel. Először szemeztem vele, az ölében ölve, majd eldőlt és én a mellkasára hajtottam a fejem, ő pedig simogatta a hátam, birizgálta a hajam, s forró csókokkal illetett (L)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése