2010. december. 20., hétfő

A mai napom fantasztikusnak ígérkezett, így csupa lendülettel vágtam neki. Gyorsan megreggeliztem, s indultam a vonathoz, mely álmaim hercegéhez furikázott.
Út közben zenét hallgattam, olvastam a Szakadatlan holdvilág-ot, s az út utolsó perceiben már a Szombati Boszi eheti varázshoroszkóp cikkét:

Kedves Kos!

Szokásodhoz híven kissé önfejű és makacs vagy az ünnep alatt is. Nem igazán van kedved kézzel feldíszíteni a fát, hiába kéri családod, hogy így tegyétek, mivel sokkal erősebb lesz így mindenkiben a karácsonyi szellem. Te ennek ellenére számos alkalommal használsz mágiát a készülődés alatt. Vigyázz, lehet, hogy szeretteidre kellene hallgatnod! Egy balul sikerült bűbáj miatt a Szent Mungóban köthetsz ki! Kétlem, hogy ott akarnád tölteni a szentestét. Ha megelőzöd ezt a bajt, akkor felhőtlen lesz az ünneped.

A vészjósló horoszkóp sem rontotta el a kedvem, sőt még jobban felvidított, egyfajta kihívásnak vettem, hogy ezeket elkerüljem...
A vonatállomáson ott várt rám Zackhy, egy szánhúzó kutyával és egy fajintos szánnal, amellyel teljesen elvarázsolt (L)
Nemhiába kérte, hogy varázsvonattal menjek, hisz még egy jó nagy kerülőutat tettünk szánkón hozzájuk menet, s közben nagyokat nevettünk...
Elérkezve hozzájuk finom süti illat fogadott és Zackhym anyukája azonnal kezelésbe vett, úgy állította le Dan, többször is "Anya, oké, megoldjuk... Anyu nem vagyunk már gyerekek... Oké, oké, örülök, hogy kedveled Jessiet de ennyire csak nem kéne..."
És végül felmenekített a szobájába. Azon nyomban lehuppantam az ágyár és elterültem rajta. Ő is odafeküdt mellém, fejét kezének támasztotta és csak nézett..
Elolvadtam rajta, mint valami csoki, hhmm csoki.. Remek csokillatú volt ő is és a szobája.. Emlékszem 2 óráig feküdtünk és beszélgettünk, nevettünk, s ez is csak akkor ért véget, amikor megcsikizett, én pedig párnacsatával viszonoztam ezt xD
Szerencsére rá tudtam venni egy képre, de ezt is csak nagy nehezen tudtam elmenekíteni előle, mert megbűvölte, így az olyan lett mintha összevágták volna, s végül sajnos a kukában landolt. -.-"

Annyi minden bolyongott bennem, hogy az leírhatatlan, de azt hiszem ez érthető ha szerelmes az ember. A legszebb az egészben, hogy olyan, mintha csak tegnap lett volna, hogy összejöttünk. A szívem még most is olyanokat dobban a jelenlétében, hogy az csak na :P
Este 6 órakor mentünk le a szobájából a konyhába, ahol Zack anyukája még mindig kipirult arccal sütögetett. Épp segíteni akartam, amikor Zack jelentette, hogy hullik a hó menyünk el sétálni.. Sajnálom, de ez az alkalom kihagyhatatlan volt, s kézen fogva eredtünk neki az éjszakának. Két elcsúsztam, s ő velem esett, de ezt is olyan angyalian tette, hogy kapott tőlem egy csókot, ott az őt szélén xD
Most olyan hülyén érzem magam, mint aki nem normális, de hát nem is vagyok az, a szerelem elvette az eszem, de szerencsére nem olyan fiú mellett aki füvezik, cigizik, iszik és hasonlók :)))
Este 8kor értünk haza, épp akkor amikor Daniel anyukája tálalta a vacsit. Miután megkajáltunk felvonultunk, mivel aznap ott aludtam (L)
A vendégszobába mentem zuhanyozni, úgy ahogy Zack is tette a sajátjáéba.
Egy pillanatig elidőztem a TVn, ami a vendégszobában ment, s csak később indultam zuhanyozni. A kellemes víz, a kinti hideg után, teljesen átjárt, olyan jó volt. Épp dudorásztam örömömben, amikor kopogás hallatszott a szoba bejárata.
Gyorsan magamra takartam a törülközőt és kitártam a fürdőszoba ajtaját. Pontosan ebben a pillanatban lépett be Zackhy, aki picivel hamarabb végzett mint én, mert én egy kissé elbámészkodtam :$
Kicsit hülye látványt nyújthattam egy szál törülközőben, mert kissé elképedt az arca..
Persze én is kissé elpirultam, mivel elmerengve arcvonásain, teljesen elfelejtettem, hogy miben állok ott :P
Gyorsan visszarohantam a fürdőbe, miközben ő levetette magát az ágyamra. Én addig felöltöztem, megmostam a fogam és szépen kifésültem a hajam..
Pár perc múlva ott ültem Zack mellett. Pár szó, s ő vezetett át a szobájába, ahol lágy zene szólt, pontosabban az én kedvenc számom. Leültünk a kanapéjára beszélgetni, ami végül odáig fajult, hogy eldőltünk mind a ketten, s én a fejemet az ő izmos vállán vetettem meg (L)
Eldöntöttem, hogy indulok, de mintha bebörtönöztek volna, mozdulni se bírtam, s a különbség az volt, hogy ez a börtön elhagyhatatlan volt (L)(L)